Rábeszélés, befolyásolás és meggyőzés – létfontosságú készségek a munkában és a magánéletben is. Sok embernek mégis alig van valami fogalma arról, hogyan is kell jól érvelni. A legtöbben mindenáron megpróbálják elkerülni a vitákat, és ha mégis rákényszerülnek, többnyire igen rosszul vitáznak. Pedig ennek a méltatlanul mellőzött szakértelemnek igen nagy hasznát veheted.
Ismerd meg a hatásos, meggyőző és konstruktív érvelés művészetét, és ezzel óriási előnyre teszel szert, valahányszor azt szeretnéd elérni, hogy
sikeresen megértesd másokkal a véleményedet, meggyőzz valakit a nézeteid helyességéről, feszült helyzetekben is megőrizd a nyugalmadat, a magad oldalára állítsd a többieket, megkapd, amire szükséged van, megbirkózz a problémás emberekkel vagy helyzetekkel, meggyőzően és érthetően fejezd ki magad, magabiztosan add elő a mondanivalódat.
Gyűlölöd a vitákat, és mindenáron megpróbálod elkerülni őket? Vagy úgy érzed, folyvást alulmaradsz az érvek csatájában? Ha győztesen kerülsz ki egy vitából, olyankor is az a benyomásod: épp az ellenkezőjét érted el annak, amit szerettél volna?
Ha igen, akkor neked szól ez a könyv: megtanít jól vitázni. Megtudod belőle, hogyan lehet világosan és hatásosan ismertetni másokkal a véleményedet, és segítséget kapsz a hatásos ellenérvekhez szükséges módszerek elsajátításához is.
Egyesek imádnak vitatkozni – ez különösen a jogászokra és a kisgyerekekre jellemző –, de többségünk valósággal menekül a viták elől. Néha jobban is tesszük, de többnyire nem ez a legjobb választás. A viták elkerülésével olykor a szőnyeg alá söpörjük a problémákat ahelyett, hogy megoldanánk azokat. A mások iránti elfojtott haragunk pedig megmérgezi a személyes kapcsolatainkat, vagy feszültséggel teli munkahelyi légkört teremt.
Könyvünkben a vitázás jó oldalával ismerkedünk meg. A vélemények ütköztetése nem feltétlenül jelenti azt, hogy kiabálunk egymással, és ráerőltetjük valakire az akaratunkat. Egy jó vitának – a gyakori példával ellentétben – nem része az ordítozás, a veszekedés és egymás püfölése. Az üvöltözés aligha szolgálja bárkinek is a javát. A jó vitázás képessége inkább egyfajta művészetnek vagy szakértelemnek tekintendő.
A higgadt, ésszerű és jó érvelés képességének nagy hasznát vesszük a munkánk során és az élet egyéb területein is. élesíti az elmét, segít elképzeléseink helyességének ellenőrzésében és céljaink elérésében. Nem lehet mindig elkerülni a vélemények ütközését – ezért inkább meg kell tanulni jól vitázni. Konstruktív vita is létezik. Baráti társaságban szórakoztató és felvillanyozó lehet egy jó kis szócsata. A viták felszínre hozzák a problémákat, lehetővé téve a megoldásukat, így nem marad a felekben rejtett harag. Olykor érvelnünk kell azért, hogy megkapjuk, ami megillet bennünket: ha soha nem kérsz fizetésemelést, meglehet, hogy soha nem is kapsz.
A vitának az volna a célja, hogy jobban megértsük a másikat, megosszuk egymással az elképzeléseinket, és mindkét fél számára előnyös megoldást találjunk. A „vita” szó sokak fülében rosszul cseng, de ez azért alakult így, mert az emberek sok esetben rosszul vitatkoznak. Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek.
Két részre tagolódik ez a könyv. Az első részletesen tárgyalja mindazt, amit úgy szoktam emlegetni: „az érvelés tíz aranyszabálya”. Ezek azok a szabályok, amelyek mindenféle helyzetben érvényesülnek, a főnökünkkel folytatott vitáktól kezdve a partnerünkkel vagy a vízvezeték-szerelővel támadt nézeteltérésekig. Ezek a szabályok még akkor is megállják a helyüket, ha történetesen partnerünk a vízvezeték-szerelő. A második részben olyan konkrét helyzeteket vizsgálunk meg, amelyek gyakran eredményeznek vitákat – vagyis átültetjük a gyakorlatba az aranyszabályokat.
A sorozat már megjelent kötete:
ASSZERTIVITáS – Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?
