A gyermek jogai az alapvető emberi jogokkal szorosan összefüggő jogosultságokat jelentenek. Vajon a gyermek legfőbb érdeke az emberi jogokon belül is elsőbbséget élvező érdek, vagy olyan legfőbb érdek, amely a szülők érdekeihez képest elsőbbséget élvez? A gyermek jogainak kellő védelme a gyermekvédelmi, igazságszolgáltatási eljárásokban, a kiélezett konfliktushelyzetekben mérhető leginkább: a szülői felügyelet gyakorlása, a gyermek váltott elhelyezése, a gyermek véleményének meghallgatása, a véleményének tiszteletben tartása, a megfelelő tájékoztatása az őt érintő eljárásokban határokon belüli és határokon átnyúló ügyekben. Milyen nehézségekkel kell megküzdenie az igazságszolgáltatásnak ezen összetett, bonyolult ügyek megoldása során? Miért fontos, hogy az ilyen típusú jogvitákban komplex módon alkalmazhatók legyenek a peres eljárás szabályai és a békés megoldások? A könyv szerzőjének jelen tanulmánykötete ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. Kutatja, vajon a gyermekközpontú igazságszolgáltatás, amelynek megteremtése az Európai Unió egyik fő célkitűzésévé vált 2010-ben, milyen hatást gyakorol az uniós és tagállami jogfejlődésre, és milyen prioritások jelennek meg az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága gyakorlatában. A gyermek jogai egyre előkelőbb helyet foglalnak el a hazai jogi környezetben, a Polgári Törvénykönyvben, és a perjogi kodifikációban is. A kötet elemzi a hazai jogi szabályozást, és nem utolsósorban felhívja a figyelmet a mediációs eljárások szerepére és jelentőségére a családi jogviták rendezésében.
