Az olasz származású Luigi Pirandellót elsősorban drámái tették ismertté – leghíresebb darabja a Hat szereplő szerzőt keres című, 1921-es alkotása. Ezen kívül novellistaként is számon tartják, továbbá néhány kisregény és regény is született munkássága során. A kitaszított Pirandello viszonylag korai, 1901-es alkotása. A regényt a szerzőre jellemző tragikomikus humor jellemzi. Főhőse egy asszony, aki hű férjéhez, ennek ellenére mindenki úgy tartja róla, csalja a férfit. Azonban amikor valóban szeretője lesz, majd sorozatosan kalandokba bonyolódik, érdekes módon megváltozik a kívülállók vélekedése: példás erkölcsű feleségként kezdik emlegetni. E különös, fonák helyzet, a társadalom visszásságai, az értékek felcserélődése adja a központi témát a keserédes történethez. Pirandello 1934-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat
