A Kozma utca Gyűjtőfogház udvarán 1957. június 28-án két társával felakasztották Tóth Ilona ötödéves orvostanhallgatót. A budapesti fiatalokat az ÁVH-snak hitt Kollár István rakodó-munkás 1956. november 18-i, brutális meggyilkolásában találták bűnösnek.
Azóta sokan tették fel e kérdést: Tóth Ilonkáék – a forradalom „szent ügyének” védelmében – valóban elkövették a gyilkosságot? Vagy a szabadságharcot leverő kommunista állampárt által elvárt, koholt vádak alapján meghozott igazságtalan és jogszerűtlen ítélet áldozataiként vonulnak be a történelembe? Az tény, hogy Tóth Ilonkáék valóban aktív részesei voltak a budapesti forradalmi eseményeknek. Akárcsak Szentgáli István ÁVH-s főhadnagy, aki fegyverrel védte a Pártszékházat. Sorsuk tragikus módon összekapcsolódik, amikor Szentgálit bízzák meg a Tóth-ügy nyomozásával.
A vizsgálótiszt és a vádlottak egy dologban értettek egyet: mindannyian a Népet szolgálták. Könyvünk nem dokumentum-képregény. Az események egy lehetséges, de ma már nem bizonyítható sorozatát mutatják be, Sinonimo és Levi története alapján, Terebesi Gyula rajzaival.
