James Fallon életének első ötvennyolc évében hétköznapi fickónak tűnt. Szerető, támogató családban nőtt fel, gimnáziumi szerelmét vette feleségül, három gyermeke és rengeteg barátja volt. Sikeres tudós és egyetemi oktató lett. Aztán döbbenetes dolgot tudott meg, ami nem csak a személyes és a szakmai életét zavarta meg, hanem arra késztette, hogy górcső alá vegye saját személyiségét.
A pszichopátia belülről lenyűgözően meséli el, hogyan reagált arra, hogy az agyáról készült felvétel olyan, mint a pszichopatáké. Sorozatgyilkosokkal folytatott kutatása során fölfedezett egy sajátos neurológiai mintázatot, ami segített magyarázatot adni a hidegvérrel elkövetett erőszakos tettekre. Néhány hónappal később megtudta, hogy ősei között több gyilkos is akadt, ami arra utalt, hogy agyának mintázata nem a véletlen műve.
Könyvében Fallon beszámol arról, hogyan dolgozta fel ezt a felfedezést és annak következményeit, különösen azt, hogy az ember még annál is bonyolultabb lény, mint amilyennek eddig képzeltük.
„A legtöbb ember felkapja a fejét a pszichopata szóra, a pszichopátia számos tévésorozatot és filmet ihletett az elmúlt évtizedekben. Úgy vélem, maga a szó kevéssé képes visszaadni az érintettekre jellemző sokféle viselkedésmintát. James Fallon beenged az elméjébe, ügyesen szőtt történetben kalauzol bennünket, lebont a pszichopata viselkedéshez kapcsolódó minden közismert sztereotípiát.”
Simon Mirren, a Gyilkos elmék című sorozat korábbi producere
