Vajon mit jelent a sűrítettség? Mitől lehet egy nő sűrített? Csak a színházi közegben használhatjuk ezt a fogalmat? A tanulmány egyszerre ad válaszokat és tesz fel kérdéseket azáltal, hogy elemzi a színház történetileg kialakult szervezeti sajátosságait, a szerepek és a szerepeket eljátszók társadalmi helyzetének változásait, de leginkább a színésznők és színészek saját élményeit, történeteit, meglátásait - amelyekből összeáll, milyen is a "sűrített nő".
A színésznők helyzetének elemzésével bemutatja a nők társadalmi helyzetét, a női szerepek sajátos karaktereit s ezek ellentmondásait. Rámutat a sokszor hangsúlyozott társadalmi hátrányokra, illetve a kevésbé elemzett, gyakran tabusított előnyökre is. A kötet a társadalom női szerepeinek részleteit felnagyítva értekezik a színésznők testiségéről, a rivalda által túlhangsúlyozott "nőiességről" és a magánélet ambivalenciáiról. A színésznői szerepek ellentmondásaiban azonban a színháznak mint intézménynek, valamint a drámairodalomnak is jelentősége van. A színház szereti leegyszerűsíteni a női "szerepkínálatot" a szerelmes és hódító fiatal nőkre és a férfi főszereplők támaszát jelentő anyákra, nagyanyákra, dajkákra - miközben az elvileg a szakmai karrierjük csúcsán levő, középkorú színésznőknek alig jut szerep.
A könyv olvasását bátran ajánlom azoknak, akik a színésznőben a "sűrített nőt", a színházi szerepeken túl a női társadalmi szerepek sűrítményét is fel akarják fedezni.
Krémer Balázs
szociológus
