Arról a kallódó korosztályról (pontosabban egy részéről) szólnak a történetek, amely a rendszerváltás környékén ért éppen fiatal felnőtté és „nem találta fel magát”. Az ő mélyrepülésüket, züllésüket ábrázolja a szerző, legtöbbször vidéki, kisvárosi környezetben. A történetek, bár különálló kisprózák, szorosan kötődnek egymáshoz, számtalan átfedéssel, végső soron egy kerek egészet alkotva.
