"A regény középpontjában egy kibontakozó szerelem és egy életen át tartó szövetség áll. A színhely Közép-Európa, Magyarország, 1956 októbere és novembere.
Két ember, egy szegedi medika, egy orvostanhallgató lány, és egy börtönből csak hetekkel korábban szabadult, fiatal férfi, akit fegyveres, kommunista és államellenes szervezkedésért csuktak le évekkel azelőtt. Két ember, két családi és társadalmi, történelmi háttér. A nagy kérdés, el lehet-e bújni a lassan megszilárduló kádári diktatúra mindent látó és figyelő ügynöktekintetei elől? Lehet-e tisztességesnek maradni? Segít-e ebben az 1957 és 1958 romos Magyarországán vonuló, hatalmas vándorcirkusz, ahol a medveidomárok, légtornászok, törpe gladiátorok és oroszlánszelídítők közt menedéket lelni remél a férfi, aki később ismert író, szerkesztő, befutott színházi szerző, idegen nyelvekre fordított esszéista lesz. Történetesen a regény írójának édesapja: Száraz György.
A családi emlékezet parányi szilánkjaiból áll össze Száraz Miklós György eddigi legszemélyesebb regénye, melyen édesapja, a Rákosi börtöneit megjárt író, Száraz György életén keresztül villantja elénk a múltat, a történelembe ágyazott emberi sorsokat, no, meg egy bódító szerelem történetét."
