„(…) megtanultuk, hogy nem aszerint kell cselekedni, hogy a nagypolitikában éppen hogyan alakulnak az erővonalak, hanem aszerint, hogy mi mit akarunk és gondolunk. Ha az emberben megérett az elhatározás, akkor meg kell próbálni keresztülvinni a dolgokat.”
Bíró Zoltán 1941. április 21-én született Budapesten. Az ELTE Bölcsészet-tudományi Karán diplomázott 1969-ben magyar-népművelés szakon. Doktori fokozatát a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte, kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. A hetvenes években a Művelődésügyi Minisztérium foosztályának főeloadója, majd a Kulturális Minisztérium osztályvezetoje. 1981–1983 között a Petofi Irodalmi Múzeum megbízott igazgatója, majd 1988-ig az Országos Széchényi Könyvtár főmunkatársa. A nyolcvanas évektől részt vett a Hitel című folyóirat megindításáért folytatott küzdelemben, 1988–1992 között a lap főszerkesztője volt. Szervezőként vett részt az első lakiteleki találkozón, az MDF 1988-as megalakulását követően először ügyvezető, majd 1989. október 21-éig a párt első megválasztott elnöke. 1988-ban az MDF-ben vállalt szerepe miatt kizárták az MSZMP-ből. Az MDF-ből 1991-ben lépett ki és Pozsgay Imrével megszervezték a Nemzeti Demokrata Szövetséget, aminek 1996-os megszűntéig társelnöke volt. Politikai szerepvállalása mellett közel húsz éven át tanított a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Fő kutatási területe Ady Endre költészete és a 20. századi magyar irodalom, elsősorban történeti- és eszmetörténeti vizsgálata, különös tekintettel a népi írók mozgalmára.
