„Ma szívszorongva ébredtem megint. Ahogy már évek óta szoktam. Mint aki tengermélyből bukkan fel lihegve. Légszomj és pánik, a fulladás görcse és az agyi oxigénhiány miatt a súlytalan halál kerülgeti. Mellén a hatalmas víztömeg. Tüdejében a légszomj. És csupa félelem a lelke."
A posztumusz verseskötet februárban lát napvilágot a Jelenkor Kiadó Borbély Szilárd-életműsorozatában. A szerző 2013-ban állította össze kötetét a 2010 után keletkezett verseiből, melyek a Nincstelenek című regényben megteremtett világot az antik mítoszok alakjaival benépesítve jelenítik meg. Emberi és isteni sorsok szenvedéstörténetei olvasódnak egymásra ezekben a megrendítő és provokatív idillekben. A Bukolikatájban egy jelentős költői életmű súlyos záróköve.
