Pozsgay Imre a rendszerváltás időszakának meghatározó politikusa volt. Személyét és politikai jelentőségét a szakirodalom, valamint a kutatói érdeklődés elsősorban az átmenet időszakának eseményeivel kapcsolatban emeli ki, ami nyilván nem független sem a rendszerváltás – és benne Pozsgay szerepének – történeti jelentőségétől, sem pedig attól a ténytől, hogy Pozsgay ezekben az években jutott a hatalmi hierarchia legfelsőbb szintjére, valamint ekkorra teljesedett ki informális befolyása is. Politikai pályájának a rendszerváltás szempontjából egyik legjelentősebb teljesítményét jelenti az 1956-os forradalom átértékelésében játszott szerepe, amellyel megrendítette az MSZMP hatalmi pozíciójának legitimációs talapzatát, egyszersmind pedig lehetővé tette, hogy a forradalom évtizedek óta fennálló hivatalos értelmezése mellett más értelmezések is szélesebb körben láthatóvá válhassanak. Az új, népfelkelésként meghatározott értelmezés nem volt hosszú életű, és bár a fogalom tartalmi értel-mezése is éles viták tárgyát képezte, igazi hatása nem e tartalomban rejlett, hanem abban, hogy általa végre kimondatott, ráadásul egy vezető politikus által mondatott ki az évtizedek óta kimondhatatlan: 1956 nem ellenforradalom volt.
