Ha találkozol vele, te leszel a következő. 1997 júliusa. April és Eddie friss házasokként egy üdülővárosba tartanak nászútra. Éjszaka rossz helyen kanyarodnak le az autópályáról, és a néptelen fasoron megpillantanak egy stoppos lányt. Csak azután veszik észre a kabátja alól csöpögő vért, hogy már beszállt a kocsijukba. Pár pillanattal később vészesen közelítő fényszórókra lesznek figyelmesek maguk mögött, és a lány elhaló hangjára: Sajnálom! Jön! Sikerül lehagyni az üldözőjüket, azonban mire beérnek utasukkal a legközelebbi kórházba, az meghal. A pár hirtelen a Coldlake Falls-i rendőrség célkeresztjében találja magát. Az Atticus fasoron ugyanis évtizedek óta gyilkolják a stopposokat, a rendőrök tehetetlenek, és végre akad két szemtanú, akik akár gyanúsítottak is lehetnek. April és Eddie tisztázni akarják magukat, és mivel az ő érdeklődésüket is felkeltik a halálesetek, valamint néhány megmagyarázhatatlan történés, nyomozni kezdenek. Hamarosan kiderül, hogy egy természetfeletti erő lépett működésbe, amely nemcsak a környékre látogató fiatalokra jelent veszélyt, de Eddie és April házasságára, sőt az életükre is. Simone St. James legújabb regényével ismét megmutatja, hogy nála jobb paranormális thrillereket jelenleg senki nem tud írni. A Gyilkos út a legemlékezetesebb X-akták-epizódokat és Stephen King klasszikusait juttathatja az olvasó eszébe. A könyvről mondták: „A Gyilkos út az idegfeszítő kezdetektől a lélegzetelállító befejezésig hátborzongató, néptelen ösvényeken vezet, olyan elevennek tűnő városi legendák mentén, amelyek akár igazak is lehetnek, és keresztezi két sérült, de végtelenül szimpatikus lélek útját. Lehet szerelmi történet, lehet tábortűz mellett felemlegetett sztorik egyike, de mindenképpen megéri végigmenni rajta.” Riley Sager „Hátborzongató és nyugtalanító, mint egy eső áztatta koszorú vagy út mentén talált mackó, amellyel egy eltűnt személyre emlékeznek. A Gyilkos út kísértetként lebeg az olvasó felett jóval a történet vége után is.” Grady Hendrix „Bár a Gyilkos út vérfagyasztó természetfeletti erőkről szól, igazán a szereplők teszik feledhetetlenné: gyönyörűen megrajzolt, sérült túlélők, akik egymásban találják meg a megváltást.” Alma Katsu
