Hogyan változnak, mennyire diskurzusképesek, és legfőképpen miként befolyásolják saját észlelésünket azok a folyton változó előfeltevésrendszerek, amelyekkel az adott (szövegi) jelenségeket megragadni igyekszünk? Meddig vagyunk képesek, és meddig célszerű reflektálnunk saját észlelési műveleteinkre? Létezhet-e valamifajta közvetítés az irodalomról folyó "tudományos diskurzus" és például a közoktatás irodalomfelfogása között? Irodalmi és tudományos közéletünk jelenlegi keretei közt miképp vagyunk képesek fókuszált, egy irányba tartó, koherens kutatásokat folytatni? És legfőképpen: érzékeljük-e még saját tudományunk, az irodalomtudomány határait?
