Nyírségben láttam őt. Az első sorban ülő bácsikákkal lábújjaira felhúzatta kedves bábjait. Így kezdte a mesét, melynek végén a királyfi boldogsága szétáradt. A szétáramlás pedig úgy esett, hogy Szende kigombolta a királyfi ingjét, szíve tájáról kiemelt egy göngyöleg orvosi gézt, azzal pedig a gondjaitól éppen szabaduló közönséget - mint valami véres sebet - bekötözte. Ujjongva, éljenezve körberohanta többször, hogy fogjon. Szorító kötés volt. Érzésnek is az.
