A művészeti irányzatok közül egyedül a szürrealizmusnak vannak olyan szélsőségesen különböző képviselői, mint René Magritte és Joan Miró. Ennek az az oka, hogy eredetileg nem képzőművészeti mozgalom volt, hanem filozófiai stratégia, életforma: lázadás a fennálló rendszer ellen, amelyik az első világháború iszonyatos mészárszékére vezette az emberiséget. A népszerű zoológus szerző és szürrealista festőművész, Desmond Morris, a művek elemzése helyett az emberre; az alkotók különös és érdekes, hol vonzó, hol taszító személyiségére összpontosítja figyelmét - erős vagy esendő, megszállott vagy közönyös, magányt kereső vagy nagy társaságban sziporkázó, merész különcségekben tobzódó, vagy visszavonult, csendes figurákként mutatja be művésztársait. A szerző a személyes ismeretség közelségéből beszél a szürrealista alkotók élettörténetéről, gondolkodásáról, indulatairól és gyakran igen színes szerelmi életéről - az elbeszélést a művészek portréja, és egy-egy alkotásuk reprodukciója színesíti. A szürrealisták káprázatos, országhatárokat nem ismerő művészete a tudattalan legsötétebb és legirracionálisabb működéseiből táplálkozik. Desmond Morris lebilincselő hitelességgel mutatja be a szürrealista filozófia világszemléletét, és beszél az egyes alkotók műveiről és életéről. 72 illusztrációval Desmond Morris az egyik utolsó, még köztünk élő szürrealista alkotó. Első önálló kiállítását 1948-ban rendezte, két évvel később pedig Joan Miróval közös kiállítása nyílt meg Londonban. Több mint kétezer-ötszáz szürrealista festményt készített; alkotásairól nyolc könyv jelent meg. Tudósként számos könyvet írt; A csupasz majom című műve több mint tizenkétmillió eladott példánnyal minden idők száz legnagyobb könyvsikere között foglal helyet.
