Juhász Előd nemzedékek számára volt úgy televíziós és rádiós személyiség, hogy jó szakértőként hozta közel hallgatóit a zenei élet legnagyobbjaival. Évtizedünkben aztán mintha hangot váltott volna, munkahelyet mindenesetre. Ez a beszélgetéskötete egy új műhely szellemi termékeit gyűjti össze egységes látomásba. Csiba Lajos barátjával a Katolikus Rádióban megújították a „patinás” Zene-közelben című műsort. Megújították? Hallgatóbaráttá tették, a családi otthon bensőséges részesévé szentelték fel a hagyományosan jól bevált beszélgetős lehetőséget. Juhász Előd éppolyan képzett zenész, ugyanazokat az iskolákat kijárta, amelyekben partnerei felnőttek. Tehát szakember, és résztvevő a szereplők múltjában. Benne él mindnyájuk családi életében. Mégsem hangzik el egyetlen intim megjegyzés sem. Annál több szakmai összekapcsolódás. A könyvben szereplők különböző emberek? Nagyon is. Mégis, maga a könyv csodálatosan egységes, összehangolódó. A zenéről szól, zenészek beszélnek benne – de elsősorban az életük értelmét a közösség egészében kereső embereknek az élet menetéről szóló elképzelései szólalnak meg. Miért és hogyan éljünk, egymás javára. Hogyan lehet a nemzedékeket, az emberiség egészét összehangolni, a generációkat egymással összekapcsolni. Miként lehet úgy élni, hogy tudjuk, „ezt is tudták a régiek valahogy”. Nekünk nem ezt a valahogy-ot kell megszüntetni, hanem ehhez kell hozzákapcsolódni. Mindenkit mindenkivel összekötni.
